Hantos

Weboldal

A település megközelíthető közúton: Székesfehérvártól délre a 62-es úton Seregélyesig, onnan tovább déli irányban Sárosd után, vagy elérhető a 6-os úton Dunaújvárosig, onnan tovább nyugati irányban Mezőfalváig, majd északra kb. 8 km. A Mezőföld középső részének jellegzetes faluja uradalmi központból alakult ki. Határában számos bronzkori és kelta településnyom található. A római korban Kishantoson római légiós katonák tábora állott, ahol fazekasműhelyt tártak fel a régészek. rnElnevezése a magyar hant (göröngy, földkupac) képzős származéka. Az ómagyar Hontus személynévre 1211-ből van adatunk.rnA terület egy része török hódoltság előtti időkben a kunok szállásterülete volt, így több falut még ők alapítottak. Hantos a hantosszéki kun kapitányság központja volt. A kun kapitányság kiterjedt Hantos, Mezőfalva, Kajtorpuszta, Sárosd, Jakabszállás, Perkáta, Nagykarácsony és Előszállás területére. rnA kun települések nem tartoztak a megyeszervezetbe. A dunántúli kun szállásokat a Hantosszéki Kun Kapitányság fogta össze. A \\\"szállások\\\" lakói egészen a török időkig nomád életmódot folytattak, főleg legeltető állattenyésztéssel foglalkoztak - elsősorban juhokat és szürke szilajmarhát tenyésztettek -, de halásztak és vadásztak is. A község közepén fekvő, viruló angolparkot még a Batthyány család telepítette, de ma is gondozzák a helybeliek. rnHantos külterületén, Kishantoson, a Nagy család egykori udvarházában működik a Mezőföldi Népfőiskolai Központ, amelynek a vidékfejlesztési program megvalósításában megyei szinten is jelentősége van.